Én Húsvét vasárnapra szoktam elkészíteni ezt a levest, persze, ha már van zsenge csalán.

A család legelőször meglepődött, de az első kóstolás után nem kellett győzködni őket, és mára már több éves tradíció lett belőle :-).

És bár elsőre nem tűnik elég ünnepinek, nagyon finom! Persze nem baj, ha a csalánon (Urtica dioica) kívül, ami igazán jó ízű, kissé édeskés, van hozzá valami jó alaplé is. Én, amikor Húsvétra készítem, a sonka főzőlevét használom fel hozzá (ha nem használom fel az összest, dobozokba adagolva befagyasztom, ez történt most is).

Kizárólag az igazi húsból készült, bükkfán füstölt, kötözött vagy jóféle, levegőn szárított parasztsonka főzőlevét szabad felhasználni, a gyorspácolt sonkák főzőlevét felhasználni tilos!!! (amúgy ezeket a sonkákat inkább ne is edd, hidd el, sokat teszel magadért, ha inkább főzöl otthon valamit, bármit, rendes alapanyagból). Ha nincs sonkalé, bármilyen húsalaplé megteszi, de akár egy jó zöldségalaplével is finom lesz a végeredmény. Légy kreatív :-).

A főszereplő a csalán. Az egyik leges-leges leghasznosabb gyógynövényünk.

Maria Treben vagy Gyuri bácsi szerint is felsorolni is sok a csalán (a nagylevelű csípős, nem az árva!) számos gyógyhatását. Egyik legjobb vértisztító növény, feloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, ezzel segít eltávolítani a szervezetből a mérgeket. Vércukorszintet csökkentő tulajdonsága is van. Fokozza a szervezet ellenálló képességét. Allergiás betegségeknél is hatásos…. és még sorolhatnám (prosztata megnagyobbodás, vese- és húgyúti problémák, gyomorpanaszok, PMS gondok, …).

Vas-, szelén- és karotintartalma magas, jó felszívódással.

Hozzávalók, 4-6 személyre:

egy kisebb kosár csalánlevél (annak mindig a felső 10-15 cm-es részét szedjük, abban van a legtöbb hatóanyag) – kesztyűben, ollóval szedjük 🙂
1 liter húsalaplé, vagy sonkalé
2-3 dcl tejszín (ha lehet, ne a főzőtejszínt használjuk, az tele van mindenféle adalékanyaggal)
só, bors
feltétnek pirított kenyérkocka, vékonyra vágott sonkaszeletek (de lehet kockára vágott jól olvadó zsíros sajt is, esetleg félbe vágott lágyra főzött, tanyasi tojás… ), snidling vagy újhagyma… szóval, ami van éppen otthon…

Elkészítése:

A csalánszedés az egyetlen bonyolult és időigényes feladat (és már megint az erdei/mezei sétát tudom ajánlani hozzá 🙂 ).

Ha az meg van, először is főzök magamnak egy friss csalánteát, mert nagyon finom, édes, nem kell ízesíteni semmivel.

A csalánt bő vízbe rakjuk, még kesztyűs kézzel belenyomogatjuk. Én ezután már csupasz kézzel dolgozok tovább, de ha valaki nagyon félős, még kesztyűben szedje ki a csalánt a vízből. Kb. 2-3 dcl víz hozzáadásával puhára főzzük. Turmixoljuk. Felöntjük az alaplével és tejszínnel, összerottyantjuk.

Ennyi.

Én nem sűrítem a krémleveseket liszttel, de ha valaki szeretné, megteheti, vagy ettől jobb, ha egy apróra vágott krumplival együtt párolja meg a csalánt, és azzal sűríti be a levest.

Március-áprilisban érdemes szedni a csalánt, készíteni ezt a levest, de akkor kúraszerűen érdemes betárazni belőle a szervezetünkbe (tea, leves, főzelék, turmixba…). Vagy kiszárítani a levelét, elrakni télre, csalánteának, főzetnek.