Gyerekkorom egyik legkedveltebb vacsorája a hagymás, tört krumpli, házi savanyú káposztával. Sok hagymával, és egyáltalán nem „diétásan”: a hagymás, tört krumpli csakis megfelelő mennyiségű zsiradékkal finom (disznó-, kacsa-, libazsír). Gyakran ettük, imádtam, és én egyedül a családban még aludttejet is ittam hozzá (nem, nem volt veszélyes kombináció :-)…).

Félreértés ne essék, nem volt semmilyen állatunk otthon, még kutyánk, sőt macskánk se, és persze bio-káposzta ültetvényünk sem volt. Az aludttejet (azt tudjátok, hogy minden erjesztett tejféle más-más baktériumokat tartalmaz, annak ellenére, hogy a legtöbbje tejsavas erjesztéssel készül???) ,… szóval az aludttejet a sima bolti tejből készítette anyukám (még nem volt divat antibiotikummal tömni a teheneket, nem is nagyon kellett, hiszen nem voltak óriástehenészetek…), a savanyú káposztából pedig évente kb. 100 kg-nyit készítettek a szüleim. Akik pedagógusok voltak, nem gazdák. És a szomszédok ugyanígy tettek, egy felvidéki kisvárosban, hasonlóan más kelet-közép-európai vidékekhez….

Nem, nem vagyok 150 éves. És ez a heti többszöri kedvenc vacsorám, szinte tiszta szénhidrát volt, kivéve, ha aludttej is volt hozzá. Mégsem volt egyetlen kövér gyerek sem az osztályban….

Még mielőtt azt mondanátok, hogy már megint ez a „Bezzeg a mi időnkben…” szöveg jön, érdemes belegondolni, hogy mennyire modern volt az az étek, amit akkor ettünk. Hosszan tudnám magyarázni, hogy milyen szerepe volt a zsírnak, a hagymának, a káposztának, és hogy hogy miért éppen így együtt voltak jók. Nem volt szegényes, bár olcsó volt (és a kettő nem ugyanaz, most sem az…)

Élő étel. Élet-étel, a magyar nyelv csodája… de nyugodtan mondhatjuk „modernül”, hogy bélflóra-tápláló vagy mikrobiom-védő. Meg hogy pre- és probiotikum. Mert mindez igaz.

Na, de végre térjünk rá a fermentált (erjesztett) paradicsom receptjére. Talán azért készítek annyi erjesztett ételt, mert hiányzik. Gyerekkorom óta hiányzik. Jót tesz.

Hozzávalók:

apró, lehetőleg színes koktél-paradicsom, 1 darab 7 dl-s üvegre kb. 0,5-0,7 kg (a pontos mennyiséget nem tudom megadni, mert a paradicsom nagyságától függ)
kb. 3 dl felfőzött, majd lehűtött sós víz, 2%-os sóoldat (azaz 1 liter vízhez számolj 20 g sót)
a só szigorúan jódmentes legyen!
bazsalikomlevél, vagy oregano (vagy provanszi keverék, ha nincs saját friss, zöldfűszer)
üvegenként 1-2 gerezd fokhagyma (vigyázz, a fokhagyma antibiotikum, a túl sok belőle gátolja az erjedést)
(ha valaki szereti a csípőset, akkor 1-2 chili is mehet némely üvegbe)
egész bors (én mindig vegyesborsot használok)
jót tesz neki a mustármag és a koriandermag is, hiszen savanyúságot készítünk
nagyon tiszta üveg és lapka (én mosogatógépben mosom, de van, aki kifőzi)

Elkészítése:

A koktélparadicsomot megmossuk, csak a szép, egészséges példányok megfelelőek…mint mindig.

A zöldfűszert is megmossuk. A fokhagymagerezdeket megtisztítjuk.

Üvegbe rendezzük az összes hozzávalót. Leöntjük a sós, lehűtött vízzel, majdnem tele, ne maradjon sok levegő a tetején, de azért nem kell megőrülni, hogy jó lesz-e, amit csinálunk… Jó lesz!

Ez egy tejsavas, anaerob erjesztés (azaz oxigén nélküli).

Tepsibe vagy tálcára tegyük a jól lezárt üvegeket. És 5-7 napig csak nézegessük, ne érje direkt napfény, a 22-24 fok a legjobb neki. Lehet, hogy „sziszegni” fog (a keletkező széndioxidtól). Lehet, hogy kijön egy kis lé. Ne ijedezzünk. Opálossá válik egy kis idő után, ez nagyon jó jel, hiszen akkor már bizony megjelentek a jó kis bacik :-). 5-7 nap után tegyük hűtőbe, vagy együk meg. Hűtőben is érdemes tányért tenni alá, mert még tovább fog érni. Végig, egészen addig fog változni, amíg meg nem esszük :-).

Fontos: ha valaki az elmúlt időszakban csak „holt” ételekkel táplálkozott, akkor ne kezdje azzal, hogy együltében megeszik egy fél üveg fermentált bármit. Az előadásaimon is hangsúlyozom, hogy a pre- és probiotikumok adagolása egy kényes egyensúlyt követel meg, de leginkább csak az elején. Nem leszünk betegek, de megterhelheti a szervezetünket az „új”…