Egy kis személyes…

2012 elején, rögtön azután, hogy befejeztem „előző életem” felsővezetői, üzletasszonyi tevékenységét, inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak nálam.

Véletlenül – bár mint tudjuk, véletlenek nincsenek.

Az orvosom kegyetlenül őszinte volt: ebből bizony pár éven belül cukorbetegség lesz. Öt vagy tíz év múlva, azt nem lehet tudni, de egy biztos: egyszer cukorbeteggé válok…

Ötvenévesen ez nem volt túl jó hír, a családban soha senki nem volt cukorbeteg, de arról azért hallottam, hogy ez bizony nem vicc.

Az orvosom „kedvesen” folytatta: igen, a cukorbetegség egyik elkerülhetetlen szövődményeként: vese elégtelenségben, vagy szív- és érrendszeri problémák, vagy májproblémák miatt, esetleg stroke-ban fogok meghalni… és jóval hamarabb, mint az átlag…

Megijedtem.

Diétázni kezdtem és mozogni. Amúgy sejtettem, mi az oka a bajnak: előtte sok tíz évig kevés és rossz minőségű alvás, kevés mozgás, a táplálkozás terén ugyan jó és változatos ételeket ettem, és mindig is kerültem a gyors ételeket, az üdítőket, soha nem rendeltem ételt, csak az volt a gond, hogy mindezt nem jó időben tettem (nappal szinte semmit, este annál többet…). Mindez, a stresszel együtt megtette a magáét…

Az első év után -minden igyekezetem ellenére-, romlottak az értékeim. Elkövettem ugyanis azokat a hibákat, amiket – sajnos a hiányzó dietetikusi és orvosi támogatás nélkül-, szinte minden kezdő IR-es elkövet. Pl. natúr joghurtot ettem reggelire, minden nélkül. Merthogy az jó, finom és egészséges. Persze hogy az, csak nem egy IR-esnek, és főleg nem reggel….

Ezért végül gyógyszert kellett szednem….

De nem hagyott nyugodni a dolog, a matematikusi, okoskodó hozzáállásom ezt nem engedte meg…

Rengeteget olvastam, itthoni és külföldi cikkeket, és bizony nem volt könnyű kihámozni belőlük, hogy mi a jó és mi nem… (elég komoly fejtörést okoznak a világ orvosainak és kutatóinak is a rohamosan terjedő szénhidrát-anyagcsere problémák, a szinte járvány-szerűen terjedő cukorbetegség…).

Végül összeállt bennem egy -saját- kép, hogy mit és hogyan kell tennem. A mozgást is tudatosabban műveltem, mikor megértettem, hogyan hatnak a különböző mozgásformák az inzulinháztartásra.

Az étkezésem jelentősen megváltozott: ötször ettem/eszek naponta, és szinte mindent, csak egy kicsit másképp, és mindent a maga idejében.

És így találkoztam pár évvel ezelőtt az antioxidánsokkal is, szűkebben véve a polifenolokkal, a szabad gyökfogó, rejtett gyulladásokat csökkentő antocianidokkal.

Kipróbáltam, és működött.

Végül ebből lett a Patikakert: az ültetvény, és az elhatározás, hogy másokkal is megosszam azt, ami az összeszedett és összerakott tudásom szerint hasznos az egészségünknek. A termékünkben lévő antioxidánsok önmagukban nem csodaszerek, hiszen sok mindent kell másképpen csinálni ahhoz, hogy jobban legyünk.

De az biztos, hogy az egyik fontos összetevő, mert a szervezetünket, a szervezetünket alkotó komplex rendszereket bizony kondicionálni kell. Ugyanúgy, mint a hajunkat vagy az arcunkat. TÁPLÁLNI KELL, méghozzá megfelelően. Az elfeledett, elhanyagolt mikro-tápanyagokkal.

Az orvosom nemrég azt monda, hogy tankönyvbe illő eset-tanulmány vagyok 🙂 , mert öt év után már nincsenek inzulinrezisztenciát mutató vizsgálati eredményeim…

Jobban érzem magam, mint akár tíz évvel ezelőtt….

Hasonló bejegyzések

  • Nem mindennapi zellerkrémleves – Anyagcserét serkentő levesek I.

    Sorozatom első darabja egy nem mindennapi zellerkrémleves. A célom az, hogy kicsit megpiszkáljam az anyagcsere rendszerem, hiszen időnként szükségünk van erre, mert sajnos, több okból is hajlamos lassulni, még akkor is, ha sok mindent megteszünk azért, hogy ez ne történjen meg. 🙁 Ez a leves (és terveim szerint a többi is) többféleképpen hat majd pozitív…

  • Szereted a rakott krumplit? Edd lelkiismeretfurdalás nélkül, dupla csavarral!

    Sok diétába nem illik bele a rakott krumpli, mert túl sok benne a gyors felszívódású szénhidrát. Én azzal oldom fel ezt a problémát, hogy a krumpli egy részét zöld levelekkel helyettesítem. Jelen esetben mángolddal, mert azt nagyon szeretem, de ha nincs mángoldod, akkor vegyél két nagy zacskó zsenge spenótot… Így aztán duplán teszel jót magaddal: k…

  • Cukkinis-diós piskóta, gluténmentesen

    A cukkini nagyon sokrétűen felhasználható zöldség, volt már cukkini leves és cukkiniből készült finom nyers saláta recept, most jöjjön egy finom és egyszerű sütemény! Ez a piskótaszerű süti nem tartalmaz lisztet, tehát azok is ehetik, akik érzékenynek tűnnek a gluténra (bár én nagyon hiszek benne, hogy a nagy többségnek valami más problémából…

  • Kísérleteim az élő ecettel, avagy egy elfeledett gyógyító szer újraélesztése

    Mivel az ételek készítésénél már régóta használok érdekes eceteket, emellett többször is olvastam az egészségünkre való pozitív hatásukról-, ezért múlt ősszel készítettem saját, élő ecetet. Jó minőségű borecet- és almaecet alapon, a kiválasztott bogyós gyümölcseimmel, vegyesen, különböző kombinációkban. Mivel a Szent István Egyetemi…

  • Hogyan készüljünk a hidegebb napokra? Tippek, trükkök őszre

    Követve a természet körforgását, érdemes egy-két dolgot beiktatni az őszi napi rutinba. Táplálkozás: Ilyenkor a színes zöldségeket esszük, hiszen nekik van szezonjuk, bennük van a legtöbb táp- és hatóanyag: keressük a narancs és a piros, lila színeket: a paprika, paradicsom, sárgarépa, hazai édesburgonya, a cékla vannak a legjobb formában. Ne hag…

  • Tyúkudvar a Patikakertben

    Tudtátok, hogy még nem is olyan rég a baromfi és a gyümölcsfák egyfajta szimbiózisban éltek a vidéki portákon? A gyümölcsfák alatt kapirgáló tyúkok és egyéb baromfi komoly kártevőgyérítést végeztek, védték a fákat, permetszerek nélkül… és közben persze jót lakmároztak 🙂 … Nem, nem a gyári tápból… hiszen nekik is ugyanolyan fontos a…